A gyümölcs a világ minden táján a nőiesség, a termékenység jelképe, ezért gyakorta hasonlítják például a piros ajkat az eperhez, a gömbölyű mellet az almához. De nemcsak egy-egy gyümölcs alakú női testrész mozgatja meg a férfiak fantáziáját, a cseresznyét vagy meggyet szedő, esetleg szőlőt kapáló nők látványa annyira megbizsergeti vérüket, hogy egyenesen ágyba vágynak, hiszen ezek a munkálatok számukra nemi aktusra való felhívásnak tűnhetnek.
A diónak és a mogyorónak ugyancsak van szexualitásra ingerlő jelentése. A női és férfi egyesülést formázó fügefa, amelyet gyakran ábrázolnak sokmellű fának a házasság, a szerelmi gerjedelem megtestesítője s a bibliai bűnbeesés gyümölcseként ismert alma a tiltott szerelem megismerésének szimbolikája. A kozmikus vaginát ábrázoló lótusz magjai az isteni teremtést jelképezik.
Gránátalma: a sokmagvú jelkép
A gyümölcsök között talán legelőkelőbb helyet a Dionüszosz véréből kisarjadt sokmagvú gránátalma birtokolja, amely nemcsak a termékenység, hanem a születés megtestesítője is lett. A gránátalmáról a keresztények úgy tartják, hogy Jézus Krisztus hozta le az égből, a hinduk, hogy az isteni áldás jele, Koreában pedig azt, hogy az istenek eledele.
A mai Tunézia területén élt Nefzaui sejk 1500 körül lejegyzett szerelemtana is említi a gránátalmabor jótékony hatását. A tibetiek a nemi izgalom előidézésére 11 komponensből álló gyógyírt használtak, a keverék gránátalmából, papsajtból, fahéjból, spárgából anglikából, hosszú borsból, kardamomból, Polygonatum cirrhifoliumból, Tribulus terrestrisből és mirabilis himalaicából tevődik össze. A pirulákat naponta 2-3 alkalommal forró vízben kellett feloldani.
A gránátalmából préselt aromás bor mértékkel fogyasztva kellemes izgalmakat okoz. A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag szőlőből mazsolát aszalnak vagy bort préselnek. A bort ősidők óta mint isten ajándékát dicsőítették vagy méregnek bélyegezték. A borból készült borpárlat ugyancsak a nemi élet izgató szere.
Egzotikus növények
Rosta Erzsébet